Megjelent: 2011. november 23
A napokban Európa szerte mért megemelkedett jód-131 értéket mértek. Az okokat még keresik. Vajon megtalálják?
November 11-én, pénteken több európai országban, így hazánkban is, radioaktív sugárzást mértek. A Pakson, Dunaföldváron, Debrecenben működő állomásokon nem, de a miskolci és a budapesti mérőállomások az átlagot meghaladó jód-131 részecskéket mutatott ki Magyarország légterében is. A sugárzás okát még mindig nem tudták megállapítani, de nagy valószínűséggel függetlenek a fukhusimai erőmű katasztrófájától.
Talán Csillebérc sugárzott?
Magyarországon legutóbb a Japánban történt fukhusimai atomerőmű tragédiáját követően lehetett mérni megemelkedett értékeket jód-131 részecskék tekintetében. Bár a hatóságok értesítése szerint ez akkor sem lépte át az egészségügyi határértéket, és a mostani európai, ismeretlen eredetű sugárzás sem káros az egészségre a hatóságok közleményei szerint.
A fukhusimai atomerőmű és Csernobil katasztrófája után is, hasonlóan a mostani esethez megemelkedett légköri jód-131 koncentrációt mutattak ki. A 2011-ben szökőár következtében megrongálódott Japán erőműből érkező radioaktív sugárzás miatt hazánkban egész évben az átlagnál magasabb határértéket mértek, ehhez képest volt kilengés, most novemberben. Az okokat még keresik, vagy már talán nem is, hiszen ahogyan azt Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgatója kifejtette ilyen kis mértékű sugárzást gyakran lehet mérni, ami feltehetően a nukleáris gyógyászatban használt készítmények előállításának tudható be. A kérdés már csak az, hogy miért mértek egy időben több európai országban is megemelkedett jód-131 értéket?
Az emberek többsége ugyan tart mindentől, aminek köze van a radioaktivitáshoz, pedig nem csak az atomerőművek alapulnak a radioaktivitás eljárásán. Az élelmiszeripar, a képzőművészet és a gyógyászat is használja. A csirkék és pulykák tartósítása mélyhűtés helyett egy lényegesen olcsóbb módszerrel is történhet: ételeken áthaladó gamma sugárzás ionizálja a baktériumokat és az ételt lebontó más élőlényeket is. Hasonló eljárással a műtárgyak tartósítása is megoldható. A gyógyászatban is bevett szokás a felszerelések és a műtéteknél használt eszközök sterilizálásához is a radioaktív sugárzással. A nukleáris gyógyászatról nem is beszélve.
Többnyire a radioaktív sugárzás nagyságának mérésére a REM-et (roentgen equivalent in man) használják. Ezzel állapítható meg, hogy mennyire káros a szervezetre a kapott dózis. A határ 50 REM-nél húzható meg, egy rövid ideig tartó 50 REM-es sugárzás még nem okoz egészségügyi problémákat. A radioaktív sugárzás mérésének legelterjedtebb mértékegysége a mSv (millisievert), amit egy bizonyos időegységre vetítve néznek (például óra). A természetes háttérsugárzás mértéke 50 és 180 nanoSievert/óra között mozog. A legkisebb, bizonyítottan rákkeltő sugárzás értéke pedig 100 mSv/év.